Déli
Imádkozó Sáska stílusú Kung-Fu
A stílus eredete
1644-ben behatolt a Mandzsu törzs
Kínába, és legyõzte a Ming-Dinasztia
(1368-1644) uralkodóit. Azok a hûséges dinasztia
pártolók, katonák és elõkelõségek
akik megmenekültek, elindultak dél-Kína felé.
A lázadók közül azonban még sokan
az északi Honan tartománybeli Songshan Shaolin kolostorban
telepedtek le. Amikor a Ching (Mandzsu)-uralkodók (1644-1911)
rájöttek hogy a kolostor az ellenállás
központja, felégették a kolostort 1768-ban. A
kolostor lerombolása után a Ming-Dinasztia (Chu
Yuan Chang család) utódjainak számos
tagja, 
több
Shaolin szerzetes és egyéb elõkelõségek
átköltöztek Honan tartományból -
köztes állomásokon keresztül, mint pl.:
Fujian, Jian Shi (taoista Omei hegy - Bambuszerdõ-Kolostor,
mely a Pak Mei stílusról híres), a déli
Shaolin kolostorokba. Az északi Chu Ka (Chu család)
stílus nevét a Mandzsuk uralkodásának
ideje alatt megváltoztatták, hogy titokban maradjon
a Mandzsu kémek elõtt, ezért az új stílust
déli imádkozó sáskának nevezték
el. Így sikerült elhitetni a Mandzsu kémekkel,
hogy ez a stílus a közkedvelt északi Shandongi
imádkozó sáska stílusú Kung-Fu.
Erre azért volt szükség, mert a Chu Ka stílus
gyakorlását halálbüntetéssel sújtották.
A késõbbiekben lerombolták a déli Shaolin
kolostorokat is, a megmenekült szerzetesek és lázadók
pedig szétszóródtak. A stílus eredetérõl
azt tartják, hogy a Sung-Dinasztia (960 és 1280 között)
uralkodásának ideje elõtt alakulhatott ki.
Attól kezdve csak néhány dinasztián
keresztül öröklõdött, végleges
formájára pedig az 1368-as évektõl kezdve
a Ming-Dinasztia tagjai alakították ki. Ennek köszönhetõen
a stílus megmaradt majdnem eredeti, teljes formájában.
A stílus
története
A déli imádkozó
sáska története visszanyúlik a Ming-Dinasztia
idejére. A Chu Ka stílus tehát megjelent a
Bambuszerdõ-
Kolostorban
is, amelybõl a taoista Hung Mei (született 1523 körül)
- akit mint Som Dot is ismerhetünk (jelentése: vörös
szemöldök) - különféle déli stílusokat
alakított ki. Hung Mei a Kung-Fu történetében
jól ismert személy, a taoista szerzetes Pak Mei (jelentése:
fehér szemöldök) öccse. Pak Mei egyébként
a "Fehér Szemöldök" Kung-Fu stílus
megalapítója volt, melyet halála után
neveztek el róla.
Ennek a történetnek
a részleteit a különbözõ tradicióknak
megfelelõen mindig másképp mesélik el,
ugyanakkor a különbözõ déli Kung-Fu
stílusok képviselõi abban mégis megegyeztek,
hogy Hung Mei volt az, aki bebizonyította Pak Mei stílusával
szembeni fölényét, az általa megalapított
Déli Imádkozó Sáska stílusú
Kung-Fu-val - szintén ismert még mint "Bambuszerdõ-Kolostor
Imádkozó Sáska Kung-Fu".
A
"Bambuszerdõ" (Jook Lum) név eredetét
tekintve is ellentmondásos történetek alakultak
ki. A déli imádkozó sáska stílusú
Kung-Fu mestereinek utódjai ugyanakkor egymás között
egyetértettek abban, hogy stílusuk a Bambuszerdõ-Kolostorból
származik.
A Sung-Dinasztia (Ming-et
megelõzõ dinasztia) utódjai a Chu család
tagjai voltak (Jew, Chiao, Ju, Choi, Tsoi, Gee Toishen-ül,
Zhu Mandarin-ban stb., valamint ezeknek a neveknek minden nyelvjárás
szerinti variációja !), akik a Mongolok (1280-1368)
legyõzése után hatalomra kerültek és
felvették a Ming-Dinasztia nevet. A Chu Ka stílus
a Ming-Dinasztiát megelõzõ generációk
mozgásrendszerének volt a gyûjteménye.
A Fujian-ban és más kolostorokban letelepedett lázadók
egy új stílus megalapításán dolgoztak,
mely a Chu Ka rendszeren alapult (ugyanakkor kisebb-nagyobb változtatásokkal,
mint pl.: feltûnõ mozgások nélkül,
kevés formával - hogy három év alatt
meg lehessen tanulni). 
Megalapították
az új stílust (broken style - tört stílus)
az északi Chu Ka rendszerbõl,
melybe beépítették az "öt állat"
déli stílus elemeit. Ezáltal az új stílusnak
erõsen déli jellege lett, ugyanakkor meghagyták
benne az Chu Ka stílus fõnixököl ütését.
Ezt az ütésformát nagyon sok északi stílus
használja (fõleg a hadseregben elterjedt stílusok),
ezekben a stílusokban a rejtett,- illetve speciális
ökölként használják. A késõbbiekben
ez a stílus terjedt tovább dél-Kínában.
Az eredetibõl
leszármazott - napjainkban még mindig létezõ
- "tört" Chu Ka stílusból (abban az
idõben déli imádkozó sáska fedõnév
alatt szerepelt) a következõ stílusok alakultak
ki:
Chow Ka Tong Long
Chi Ka Tong Long
Jook Lum Tong Long
Iron Ox Tong Long
vissza
